Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Rinyu Nóra versei

2013.07.12

 

 

 

 

Játékélet

Ez is a játék része

bújócska lótusz-szírmú

életeken át

de hiába a szigorú törvény

feledés fátylas suhogás

átsejlik a meztelen sejteken

jelet hagytál viaszbáb lelkemen

értem lüktetésed

és vágyom


 

 

 

Hiszek

Én még hiszek a mesékben

tiszta szívben, szerelemben

én még bízok a hitemben

felálltam ha el is estem

én  még bízok az erőmben

eltévedtem hazatértem

én még hiszek a zenében

kifényezte kopott lelkem

és hiszek az emberekben

kézen fogtak mikor féltem

hiszek a Teremtőben

ott volt mikor senki más nem

 

  


 

 

 

 

 

 Vaníliavilág

 

Szád hervadt

cseresznyevirág szirom,

róla a régmúlt keserűit

most mindörökre lecsókolom.

Letaszítlak Téged

az élet madártej tavába,

hogy elmerülhess végre

a vaníliavilágba

 

 

Tőled távol

 

Tőled ajándékba vasvirágot kaptam 

s gyökere szívembe ütötte a szeget.

Szizál szárnyaira aranyos bilincset raktál,

te csak mást csókoltál át rám,

nem érdekelt színes suhogásom.

 

Hisztéria hazugság kavalkád,

nagy tátongó ürességek vattacukorban,

otromba fénytelenség,

kétségek kékségben.

Jó tőled távol

 

fényévnyi messzeségben

 

 

 

 

 

 
 

 


Utolsó kép



Archívum

Naptár
<< Június / 2018 >>


Statisztika

Online: 2
Összes: 39964
Hónap: 458
Nap: 23