Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Kasó Tibor versei

2012.04.12

 
Mi ez a reggeli ricsaj, verebek? 
Alszik még a békés ember, új évet köszöntött. 
A pezsgő sem száradt fel, ami kiömlött. 
Szóljatok a rigóknak s a cinegéknek, halkuljanak! 
Szegény szédül és émelyeg, 
ég a gyomra. 
Az éjjel látogatóban volt a pokolban. 

Szóljatok a galamboknak! 
Repüljenek halkabb szárnysuhogással! 
Vitorlázzanak közelebb a betegágyhoz! 
Ébresztgessék puha libbentéssel, 
s hálás lesz a boldog ember, 
hisz erőt meríthet egy újabb alkotáshoz, 
mit az illemhelyen kezd el s folytat 
párja karjaiban, 
ajkán őszinte ígéretekkel. 

Szóljatok a madáretetőkben kopogtatóknak, 
ne zavarják a személyes fogadkozást! 
Vigyázva szórják a maghéjakat! 
Karcos csattanásuktól elillan az álom, 
megtorpan a bizakodó megújhodás 
és csak menekül a gazdától egész nap 
a jámbor, megriadt háziállat. 

Mert az ember nagyot tervez. 

A tegnapinál újabb életet kezd, 
s minden átkos, rongyos szokást: 
a szennyes útra hívó megalkuvást, 
a gyomrát maró mérgek bűzét, 
a féltékenység zöld haragját, 
a falánkságnak kövér bűnét, 
a testiségek csábítását, 
az alkoholnak ördög öklét... 
el akar dobni. 

Az életéről készül leszokni. 

Alszik még a békés ember, új évet köszöntött. 
A pezsgő sem száradt fel, ami kiömlött. 
Szóljatok a rigóknak s a cinegéknek, halkuljanak! 
Szegény szédül és émelyeg, 
ég a gyomra. 
Az éjjel látogatóban volt a pokolban.

 

Ha lett volna bánatom

Ma semmit sem tettem. 
Hátradőltem egy székben, 
s a fák magasára néztem. 
Édes madárkák trécseltek, 
szúnyograjon perlekedtek, 
majd éhes röptük útra kélt, 
csevegő csőrük nem beszélt, 
s játszadozva derűs égen, 
vitorláztak könnyen, szépen. 

Ha lett volna bánatom, 
elmúlt volna, el bizony.

 
 

 


Utolsó kép



Archívum

Naptár
<< Október / 2018 >>


Statisztika

Online: 2
Összes: 40450
Hónap: 576
Nap: 29